Jelentkezés faosztásra
Kedves Érdeklődők!
Hálásan köszönjük, hogy ilyen sokan csatlakoztak faosztási kezdeményezésünkhöz!
Örömmel tapasztaljuk a nagy érdeklődést, és tájékoztatjuk Önöket, hogy az igényelhető fák időközben elfogytak.
A jelentkezők számára hamarosan elküldjük az átvétellel kapcsolatos részletes tudnivalókat e-mailben.
Akiknek sikerült lefoglalniuk a fákat, azokat szeretettel várjuk december 9-én, kedden, a Városi Csemetekertben, a Tüskésréti út 65. szám alatt található fakereskedéssel szemben.
A fák átvételére 8:00 és 14:00 óra között lesz lehetőség, lakcímkártya bemutatásával.
További információk fáinkról
| Fa neve: | Fény: | Víz: | Talaj: | Hőmérséklet: | Növekedés: | Méret: |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Mezei juhar (Acer campestre) | napos | közepes | általános | hazai | gyors | 10-15m |
| Gyertyán (Carpinus betulus) | napos/félárnyék | közepes | tápanyagdús | hazai | gyors | 10-30m |
| Szürke nyár (Populus x canescens) | napos | sok/közepes | tápanyagdús | hazai | gyors | 20-25m |
| Erdei fenyő (Pinus sylvestris) | napos/félárnyék | közepes | általános | hazai | lassú | 20-40m |
| Közönséges platán (Platanus x acerifolia) | napos | közepes | tápanyagdús | hazai | gyors | 30m |
| Kocsányos tölgy (Quercus robur) | napos/félárnyék | sok/közepes | mésszegény | hazai | lassú | 15-20m |
| Vénic szil (Ulmus laevis) | napos/félárnyék | sok/közepes | tápanyagdús | hazai | gyors | 25m |
| Közönséges nyír (Betula pendula) | napos | közepes | általános | hűvös | gyors | 15-25m |
| Csertölgy (Quercus cerris) | napos | kevés | mésszegény | meleg | lassú | 15-20m |
| Korai juhar (Acer platanoides) | napos/félárnyék | sok/közepes | mészkedvelő | hazai | gyors | 30m |
Fák típusai leírással, képekkel
Korai juhar (Acer platanoides)
Hazánk hegyvidékeinek jellemző fája volt, ma már inkább csak parkjainkban található meg. Akár 30 m magasra is megnövő, de jellemzően csak 15-20 méteres magasságig jutó, karcsú koronájú fa. Inkább nyirkos talajra, védett udvarokba való. Őszi lombszíne a sárga.
Jelenlegi átadási mérete: 3-4 méteres suháng (szabad gyökérrel csomagolva)
Mezei juhar (Acer campestre)
Hazánkban is honos faj, 2014-ben az év fája. Ált. 10-15 m magasra növő, közepes termetű, sűrű lombkoronát nevelő, jó árnyékot adó fa. Magasabb fák alá ültethető, remek tűrőképességű fa. Lombja ősszel szép sárgára színeződik.
Jelenlegi átadási mérete: 2-3 méteres 3 éves suháng (szabad gyökérrel csomagolva)
Platán (Platanus x hybrida)
A keleti és nyugati platán hibridjeként létrejött faj, mintegy 500 éve található meg hazánkban. Betelepítése József Nádor nevéhez fűződik, aki nagy számba hozott belőle Magyarországra, mint ígéretes parkfa. Később városfásítások során elterjedt, ám a vízigényes nagy zöldfelülettel rendelkező növény ma már nagyon rosszul érzi magát a száraz, szennyezett levegőjű belvárosi területeken. Jó helyre, nedves, párás közegbe telepítve hatalmas fa válik belőle, magassága elérheti a 40 métert, szélessége pedig a 20-25-öt.
Jelenlegi átadási mérete: 3-4 méteres 3 éves suháng (szabad gyökérrel csomagolva)
Gyertyán (Carpinus betulus)
Hazánkban elterjedt vadon növő fafaj, mely első sorban kocsányos tölggyel elegyedik erdei viszonyok között. 15-20 méteresre megnövő lombhullató fafaj, koronája jól alakítható, ezért a fiatal csemetékből sövényt is szoktak nevelni. Levelét sokáig fenntartja télen is elszáradva, a tavaszi kihajtáskor lökődnek le általában. Más fák árnyékában is szépen megél, de szoliter faként is telepíthető. Jól bírja a mostoha viszonyokat, szennyezett levegőt, szárazságot, és a rossz talajt is elviseli (persze meghálálja, ha jól van tartva).
Jelenlegi átadási mérete: 1,5-2,5 méteres 4 éves suháng (szabad gyökérrel csomagolva)
Szürke nyár (Populus x canescens)
A fehérnyár, és a rezgőnyár spontán kerszteződéséből létrejött faj. Eurázsiában honos. Erőteljesen növekvő, nagy zöldfelületet adó, a szürkés törzsével formás habitusával kifejezetten elegáns fa. Magassága elérheti a jobb termőhelyeken a 20-30 métert, átlagos termőhelyeken ritkán haladja meg a 20 métert. A termesztett fák általában hímneműek, ami azt jelenti, hogy nem szemetelnek a termésükkel. A fa jól tűri a környezeti viszontagságokat, de meghálálja, ha az átlagosnál több víz jut a számára. Kifejezetten fényigényes növény, mély rétegű, tápanyaggal jól ellátott talajokat kedveli, de gyengébb termőhelyeken is jól fejlődik. Gyorsan árnyékot adó, tág udvarokba, lakóparkokba, nagyobb parkok fásítására való növény.
Erdei fenyő (Pinus sylvestris)
Az erdei fenyő egy honos hosszútűs fenyőfajunk, mely jól ellenáll a klímaváltozás viszontagságainak. Kedvező körülmények között magasság a meghaladhatja a 20 métert. Idősebb korában az alsó ágait elveszti, és inkább a magasabb lombkoronaszinteken marad meg zöldfelület ernyőszerű koronát alkotva. Ezzel láthatóvá válik az erre a fajra jellemző érdekes narancssárga színű kéreggel borított törzs.
Kifejezetten tág tűrésű faj. A talajviszonyok tekintetében egyáltalán nem igényes, de a kötött levegőtlen talajokat azért kerüli. Jól tűri a hosszabb száraz időszakokat, emellett kifejezetten napimádó, de más fák okozta időszakos árnyékolást is viseli.
Kocsányos tölgy (Quercus robur)
A kocsányos tölgy (Quercus robur) az egyik legismertebb és legfontosabb lombhullató fafajta, amely Európa számos országában megtalálható. Kifejezetten szép, elegáns és értékes fa, melye megfelelő termőhelyi körülmények között igen hosszú életet élhet. akár 20-40 méter magasra is megnőhet. Törzse vastag és robusztus, kérge pedig idővel repedezetté válik, sötétszürke vagy barnás színűvé. Levelei karéjosak, sötétzöldek, és ősszel arany barnára színeződnek, mielőtt lehullnak. A fa nevét a hosszú kocsányokon ülő terméséről, a makkokról kapta, amelyek az ősz végén érnek be.
Természetes élőhelyei a síkvidéki és dombvidéki erdők, ligetek és árterek. Kedveli a mély, tápanyagban gazdag talajokat, és jól tűri a magas talajvízszintet is. Az erdőkben gyakran más lombos fákkal, például gyertyánnal és hárssal együtt fordul elő.
Vénic szil (Ulmus laevis)
Nedves, alföldi területeken él ez a szil faj. Eredeti élőhelye az ártéri keményfás ligeterdő, amiből a nagy folyószabályozások után szinte nem maradt semmi.
Közepes méretű fa, 25 méternél nem nő nagyobbra. A levele alapján könnyen felismerhető, jellemzője az erősen aszimmetrikus levélváll (a levélnyél tövében a levéllemez két oldala feltűnően eltérő alakú), és a hegyesen megnyúlt levélcsúcs. A szabadon álló fa vastag törzset, széles, terebélyes, szabálytalan alakú koronát nevel. Kiterjedt gyökérzete sekélyen a talaj felszíne alatt fut, az idősebb fáknál a vastag gyökerek a felszínre kerülnek a fa töve körül. Törzse alacsonyan elágazik, görbe. Korán, már márciusban virágzik, a termése májusban be is érik. Ritka faj volt, de mostanában egyre gyakrabban találkozunk vele, mivel a szilfavész viszonylag kevésbé károsítja. Régen a szilfák a magyar táj meghatározó elemei voltak, nagy termetű, árnyat adó lomboronájuk sokszor megjelent pihenőhelyek, csárdák körül. Erős fájukat karónak, szőlőkarónak használták. A szilfavész azonban megtizedelte a legtöbb szil fajt. Manapság a legöregebb szilek nagy többsége vénic szil.
Közönséges nyír (Betula pendula)
A közönséges nyír (vagy más néven bibircses nyír) egy közepes méretű, elegáns, lombhullató fa, melynek ágai karcsúak, lefele csüngő, bókoló habitusúak. Törzse fiatalkorban fehér, majd idősebb korban repedezett és alul fekete.
Talajban és klímában nem válogatós, de nem kedveli a nagyon száraz, meszes talajokat, azonban mocsaras, folyók melletti helyeken gyakran előfordul. Viszonylag gyors növekedésű fa (megfelelő vízmennyiség mellett), napos helyen érzi jól magát. Metszést nem igényel.
Csertölgy (Quercus cerris)
Dél-európai tölgy faj, Magyarország az elterjedésének északi határa. Nálunk száraz hegyoldalakon, déli fekvésben, meleg mikroklímában fordul elő. Szép formájú, nagy termetű fa, 35 méter magasra is megnő.
A neve arra utalna, hogy sok csersavat tartalmaz, de ez nincs így. Valójában a többi tölgyünknél kevesebb csersavat tartalmaz, ezért a fája kevésbé tartós.
Termésének kupakja hosszú rostos szőrökkel borított, erről könnyen felismerhető. A tölgyek általában csak néhány évente hoznak termést, de a csertölgy rendszeresen és bőven terem. A makk két év alatt érik be.
A csertölgy száraz, meleg mikroklímába való. Talajban nem válogat, gyenge minőségű, vékony termőrétegű területen is megél. Jó szárazságtűrő, de az időszakosan vizes élőhelyet is elviseli. Az első években lassan fejlődik, de utána felgyorsul, és idős korában már a leggyorsabban növő tölgyek közé tartozik.
