Választható fák (összesen max 2 db)

Add meg, hány darabot szeretnél egy-egy fából (összesen maximum 2 db). Egy fajtából akár 2 db is kérhető.

A jelentkezem gombra kattintással elfogadom a hozzájáruló nyilatkozatot.

Fafajták összehasonlítása

Fa neveFényigényVízigényTalajHőmérsékletNövekedésMéret
Mezei juharAcer campestreNaposKözepesÁltalánosHazaiGyors10–15 m
MogyoróCorylus avellanaNaposKözepesTápanyagdúsHazaiGyors5–10 m
Kislevelű hársTilia cordataNapos / félárnyékKözepes / kevésÁltalánosHazaiKözepes15–20 m
Vénic szilUlmus laevisNapos / félárnyékSok / közepesTápanyagdúsHazaiGyors25 m
CsertölgyQuercus cerrisNaposKevésMésszegényMelegLassú15–20 m
Korai juharAcer platanoidesNapos / félárnyékSok / közepesMészkedvelőHazaiGyors30 m

← Húzza oldalra a további adatokért →

Fák részletes leírása

Mezei juhar (Acer campestre)

Hazánkban is honos faj, 2014-ben az év fája. Általában 10–15 m magasra növő, közepes termetű, sűrű lombkoronát nevelő, jó árnyékot adó fa. Magasabb fák alá ültethető, remek tűrőképességű fa. Lombja ősszel szép sárgára színeződik.

Jelenlegi átadási mérete: 2–3 méteres, 3 éves suháng (szabad gyökérrel csomagolva)

↑ Vissza az összehasonlításhoz
Mezei juhar (Acer campestre)

Mogyoró (Corylus avellana)

Ősidők óta termesztett növényfaj, mely Dél-Európában, Nyugat- és Kelet-Ázsiában, sőt Észak-Amerika déli részein honos. Hazánkban természetes előfordulása a tölgyerdők alsó lombkoronaszintjében, esetleg cserjesávokban, mezsgyéken bárhol az országban.

Elsőként nagy bokorrá fejlődik, de kisebb fává is alakítható vázágrendszerének kialakításával.

Fény- és vízigényes faj, ugyanakkor jól viseli a hosszabb aszályos időszakokat is. Ültetéskor a talaj tápanyaggal való dúsítását, majd a gyökérzóna fölötti terület takarását meghálálja. A szakirodalom szerint közepesen fagyérzékeny, azonban városi környezetben ez a veszély nem fenyegeti.

Korán nyíló barkavirágzatának pollenjeire egyesek érzékenyek.

Jelenlegi átadási mérete: Konténeres csemete

↑ Vissza az összehasonlításhoz
Mogyoró (Corylus avellana)

Kislevelű hárs (Tilia cordata)

Általában 18–20 méter magasra növő lombhullató, sűrű ágrendszerű honos fafajunk. Hazánk éghajlati adottságai között hosszú életű fa lehet. Azonban ehhez szüksége van átlagosnak mondható csapadékmennyiségre és normál minőségű talajra. Az ennél jobb adottságokat pedig természetesen meghálálja.

Pécsett is elterjedt növény, mondható, hogy a város közterületei faállományának gerincét képezi ez a nemzetség. Különösen kedves mindenki számára a késő tavasz, nyár eleji virágzás, ilyenkor teljes városrészek illatoznak a fákon lévő kis, egyébként nem túl látványos virágok illatától.

↑ Vissza az összehasonlításhoz
Kislevelű hárs (Tilia cordata)

Vénic szil (Ulmus laevis)

Nedves, alföldi területeken él ez a szilfaj. Eredeti élőhelye az ártéri keményfás ligeterdő, amiből a nagy folyószabályozások után szinte nem maradt semmi.

Közepes méretű fa, 25 méternél nem nő nagyobbra. A levele alapján könnyen felismerhető, jellemzője az erősen aszimmetrikus levélváll (a levélnyél tövében a levéllemez két oldala feltűnően eltérő alakú), és a hegyesen megnyúlt levélcsúcs. A szabadon álló fa vastag törzset, széles, terebélyes, szabálytalan alakú koronát nevel. Kiterjedt gyökérzete sekélyen a talaj felszíne alatt fut, az idősebb fáknál a vastag gyökerek a felszínre kerülnek a fa töve körül. Törzse alacsonyan elágazik, görbe. Korán, már márciusban virágzik, a termése májusban be is érik. Ritka faj volt, de mostanában egyre gyakrabban találkozunk vele, mivel a szilfavész viszonylag kevésbé károsítja. Régen a szilfák a magyar táj meghatározó elemei voltak, nagy termetű, árnyat adó lombkoronájuk sokszor megjelent pihenőhelyek, csárdák körül. Erős fájukat karónak, szőlőkarónak használták. A szilfavész azonban megtizedelte a legtöbb szilfajt. Manapság a legöregebb szilek nagy többsége vénic szil.

↑ Vissza az összehasonlításhoz
Vénic szil (Ulmus laevis)

Csertölgy (Quercus cerris)

Dél-európai tölgyfaj, Magyarország az elterjedésének északi határa. Nálunk száraz hegyoldalakon, déli fekvésben, meleg mikroklímában fordul elő. Szép formájú, nagy termetű fa, 35 méter magasra is megnő.

A neve arra utalna, hogy sok csersavat tartalmaz, de ez nincs így. Valójában a többi tölgyünknél kevesebb csersavat tartalmaz, ezért a fája kevésbé tartós.

Termésének kupakja hosszú rostos szőrökkel borított, erről könnyen felismerhető. A tölgyek általában csak néhány évente hoznak termést, de a csertölgy rendszeresen és bőven terem. A makk két év alatt érik be.

A csertölgy száraz, meleg mikroklímába való. Talajban nem válogat, gyenge minőségű, vékony termőrétegű területen is megél. Jó szárazságtűrő, de az időszakosan vizes élőhelyet is elviseli. Az első években lassan fejlődik, de utána felgyorsul, és idős korában már a leggyorsabban növő tölgyek közé tartozik.

↑ Vissza az összehasonlításhoz
Csertölgy (Quercus cerris)

Korai juhar (Acer platanoides)

Hazánk hegyvidékeinek jellemző fája volt, ma már inkább csak parkjainkban található meg. Akár 30 m magasra is megnövő, de jellemzően csak 15–20 méteres magasságig jutó, karcsú koronájú fa. Inkább nyirkos talajra, védett udvarokba való. Őszi lombszíne a sárga.

Jelenlegi átadási mérete: 3–4 méteres suháng (szabad gyökérrel csomagolva)

↑ Vissza az összehasonlításhoz
Korai juhar (Acer platanoides)

Tisztelt Ügyfeleink!

2026.10.22-én, csütörtökön, ügyfélszolgálatunk 14:00-ig tart nyitva.

Megértésüket köszönjük!